ezüstszikrás börtönében
az ezüsthideg vizet.

Víz, még sohse láttalak; 
és lelkem sok szennye-bűne 
boldogan megszégyenülve 
érzi, milyen tiszta vagy.

Jég vagy! Tűz vagy! Gyönyörű! 
Tündértestű meztelenség,
voltam én is, és leszek még,
mint te, olyan egyszerű?

Jöjjetek, igaz imák: 
jó vizek, öntözzetek meg,
és kit oly rosszul szeretlek
válts meg, égi tisztaság!