mint könyvet nyit ki a gyermek,
szerelmet a fiatal lány.

Mint méhét nyitja az asszony,
mint karját tárja a férj,
mint hajnalból készül a nappal,
s az alkonyatból az éj.

Nyiss ki, mint késő virágot,
nem tavasz, nyár remekét,
nyisd ki bennem a világod
s e világ szeretetét.

Nyiss ki, mert e zárt kehely
még mit sem kapott mástól,
jaj csak újra légy velem
a sziromcsukódáskor.